Aguita Brava vulkán: Mars a Földön (3/3)

Az adatrögzítő grafikonjának kiértékelése

 

A 7 napos kutatási periódus hőmérsékleti görbéje. A készüléket otthon, Romániában állítottam be. Számíts le 7 órát, hogy megkapd a bolíviai helyi időt. A 15:21-es kezdő idő valójában 8:21-et jelent

Mivel június 27-én felborulva és részben hó alá temetve találtam a műszerekkel felszerelt háromlábút, ki kéne derítsem, hogy mikor történhetett a mérőállomás összedőlése. Tanulmányozva a diagramot észrevettem egy feltűnően magas maximum hőmérsékletet (16.8 fok Celsius!) június 22-e kora-délutánján. Ez egyértelműen egy képtelenül magas érték ezeken a magasságokon. A következtetésem igazságát alátámassza a rendkívüli hőingás is, mely rögtön ez után jeletkezett, mikor is a hőmérséklet egyetlen óra leforgása alatt 14 fokot esett, majd újra több, mint 10 fokot emelkedett.  Ilyen biztosan nem történt volna, ha az érzékelő megfelelően védve lett volna az árnyékoló mélyén. Itt a szenzor többlet sugárzásnak volt kitéve és az óriási hőingást a váltakozó szeles – szélcsendes periódusok okozhatták. Szóval a borulás előtte történt. De mikor?

 

A valótlanul magas napi maximum és az azt követő gyanús ingadozások nagyított képe

Az első két nap (mikor jelen voltam a környéken) ki van zárva. Akkor végig jó idő volt, még mérsékelt szelet sem észleltem soha. Ezen intervallum hőmérsékleti görbéje is valószerű. Kicsit előbbre haladva viszont kezd összeállni a kép. A 21-ről 22-re virradó éjjelen a hőmérséklet gyanúsan magas és konstans volt (-1 és -5 fok között). Ilyen itt/ most kizárólag nagyon felhős vagy szeles (esetleg mindkettő) időben történhetett. A következő nap meg ott az irreális 16.8 fokos maximum. Rejtvény megfejtve.
Másfelől az utolsó négy napon a maximumok nem haladták meg a fagypontot. Ez valószínűleg azért történhetett, mert az érzékelő már hó alatt volt. Mivel a mínimumok viszont elég alacsonyak (közelítik a -20 fokot) és a hőmérsékleti görbék is szabályosak, feltételezem, hogy az idő ismét derült és szélcsendes lehetett (legalábbis éjszaka).
A rövid detektívmunka után térjünk vissza a tudományos kiértékeléshez. Csupán két napunk van, amit valós adatsorként számításba vehetünk.

Június 20: Ez az első nap volt a legszerencsésebb, a legalacsonyabb (-26.6 fok Celsius) és a legmagasabb (+4.0 fok Celsius) hőmérsékletekkel, valamint a legnagyobb napi amplitúdóval (30.6 fok).

Az első nap görbéje a legintenzívebb hőmérséklet-emelkedéssel (számíts le 7 órát, hogy megkapd a bolíviai helyi időt)

Ebben az intervallumban a hőmérséklet 12.7 fokot emelkedett 60 perc alatt és 6.7 fokot 15 perc alatt.
Noha a meteó-állomás több, mint egy órával az asztronómiai napkelte után kezdte el aktivítását, mivel a kráter alja még árnyékban volt, az inverzió felbomlása nem indult meg mielőtt az első napsugarak a legalacsonyabb szinteket is elérték. Ez a tény tisztán látható az adatsorban, ahol a hőmérséklet szinte változatlan 8:21 és 8:51 között. A mínimum 8:36-kor volt rögzítve.

A kutatás első órájának adatai (számíts le 7 órát, hogy megkapd a bolíviai helyi időt)

Ezután a hőmérséklet nagyon hirtelen emelkedni kezdett és kevesebb, mint három és fél órán belül +4 fokig melegedett. Ez a nap maximuma. Ami figyelemre méltó, hogy ez meglehetősen hamar következett be, kevéssel déli 12 után. A kora-délutáni periódusban a görbe közel áll egy izotermához, leginkább 2-2.5 fok között maradva. A délután második felében a hőmérséklet esni kezdett és az erőteljes zuhanás az esti órák alatt is folytatódott. Nem voltam jelen a kráterben a legmelegebb időszakban, de az extrém hőmérséklet-emelkedés nyilvánvaló volt a kinti területeken is. Abszolút szélcsend volt még délben is. Csak 1 óra után észleltem az első, gyenge légmozgásokat. Ez magyarázza, hogy a maximum miért volt 12:16-kor rögzítve.

Június 21: A hőmérséklet -22.1 fok Celsius-ra esett reggel 7:46-ra. A hirtelen emelkedés újra kevéssel 9 óra előtt kezdődött és egészen délig tartott, mikor elérte a 3.7 fokot, a nap maximumát. Megfigyelhető a grafikonon egy szembetűnő felfele ívelés az éjszaka első felében, mikor a hőmérséklet -16 fokról -5-re emelkedett, mielőtt újra csökkeni kezdett volna. Ez azt jelenti, hogy még a gyengébb szelek is könnyen megbonthatják az inverziós réteg stabilítását. Az amplitúdó 25.8 fok volt ezen a napon, még elég nagy, de jelentősen kisebb, mint az első nap 30.6 foka. Az éjszaka újból derült volt, azonban néha enyhe szellőt éreztem a táboromban (ugyanaz a hely, kb 6 km-re a krátertől). A talajközeli hőmérséklet is kevésbé volt alacsony, mint az első éjjelen (több, mint 5 fokkal). Reggel vékony pehelyfelhőket is észleltem. Kb délután 3-ig voltam jelen a környéken, az időjárás a tegnapihoz hasonló volt: napos, szélcsendes vagy gyenge szellők és meglehetősen meleg a magassághoz képest.

 

Általános következtetések

-Ha az idő derült és szélcsendes az inverziós réteg vastag és erőteljes, teljesen kitöltve a kráter endoreikus részét.

-Ideális körülmények között a mínimum hőmérséklet reggeli 8 és 8:30 között jelentkezik. Az inverzió csupán jóval az asztronómiai napkelte után bomlik fel, mikor a napsugarak elérik a kaldera alját.

-Részleges hótakaró jelenlétében a levegő hőmérséklete fejmagasságban a hóval borított részek fölött sokkal közelebb áll a fedetlen részek talajközeli hőmérsékletéhez, mint a közvetlenül alatta lévő hófelszín közelében lévőhöz. A hófelszín feletti levegő hőmérséklete sokkal alacsonyabb, mint a fölötte, fejmagasságban lévő rétegé (8-9 fok különbség is lehet).

-Mivel általában az első légmozgások kora-délután kezdődnek, a legmagasabb hőmérsékletek dél körül jelentkeznek, mikor a talaj felhevülése csúcsponton van.

-A derült ég jellemző a téli periódusban, a szélcsendes napok viszont már ritkábbak. Az erős szelek (főleg nyugati) még a kráter alján is gyakoriak.

-Az éjszakák és a reggelek folyamán gyakoribb a szélcsend, a délután a legszelesebb napszak.

-Szeles idő alkalmával a mínimumok sokkal enyhébbek (akár 20 fokkal is).

-A lehűlési szakaszoknak sokkal hosszabb görbéje van, mint a felmelegedési szakaszoknak. A grafikon legmeredekebb részei azok, mikor a napsugarak elérik a kráter alját, viszont lényegesebb változások nélkül tartanak felfele egészen délig.

-A napi hőingás meghaladhatja a 30 fokot, Földünk egyik legszélsőségesebb hőmérséklet-változásait produkálva

-A mínimumok jóval -25 fok alá eshetnek (minden bizonnyal -30 alá is bizonyos feltételek mellett), mélyebbre, mint a hivatalos bolíviai rekord (-31 fok) és talán, mint bármelyik, trópusokon belül fekvő helyen.

*A jelenlegi világrekord 24 óra alatt történő hőingás tekintetében több, mint 55 fok Celsius és a Montana-i Browning-ban (USA) volt észlelve. Azonban ez egy teljesen másfajta fluktuáció, mivel itt az amplitúdót egy hirtelen időjárás-változás, nem pedig a helyi levegő fizikai potenciálja adta.

Az eredményeim összehasonlítása a helyi és globális statisztikákkal

Miután visszatértem La Paz-ba, meglátogattam Bolívia Nemzeti Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálatát. Itt néhány fontos információt tudtam meg:

-A legalacsonyabb, bolíviai településen mért hivatalos hőmérséklet -25.7 fok volt Uyuni-ban (kb 3700 méter tszfm).

-A legalacsonyabb Bolíviában mért hivatalos hőmérséklet -31 fok volt Laguna Colorada meteó-állomáson 1992 májusában, az azonos nevű tó partján (kb 4300 tszfm).

A havi és évi mínimumok táblázata Laguna Colorada mérőállomáson

-2018 június 20-án, mikor a loggerem -26.6 fokot rögzített az Aguita Brava vulkán kráterében, Uyuniban -9.4 fok volt a mínimum. Sajnos Laguna Colorada-ról nincsen infó. Állítólag csak néha közölnek adatokat onnan. Feltételezem, hogy mikor a -25.7 meg a -31 fokos hidegek voltak, folytonos hótakaró borította a környéket mindkét helyen. Egy -9.4 és egy -25.7 fok közti különbség óriási és nem magyarázható másképpen, főleg, hogy az idő teljesen derült és szélcsendes volt 2018 június 20-án.

A dél-amerikai maximumok és mínimumok 2018 június 20-án. A bolíviai Potosi-ban volt a legnagyobb a hőingás, 27.1 fok Celsius: -10.5-ről 16.6 fokra (forrás: Ogimet)

Ott-tartózkodásom alatt nem volt hótakaró Uyuniban és sehol máshol 4000 méter alatti magasságokon. A műholdfelvételeken látszik, hogy a Laguna Colorada tó közvetlen szomszédsága is hómentes volt ebben a periódusban. Kizárt, hogy még csak a -31 fok közelébe is jusson a hőmérséklet ilyen körülmények között. Látogatásom alkalmával a kaldera csupán részlegesen volt hóval fedve, mégis -26.6 fokra hűlt le a levegő, a hófelszín közelében pedig még ennél is sokkal jobban (-35 fok). Érdekes, hogy a fedetlen talaj közelében a hőmérséklet nagyon hasonló volt a hófelszín fölötti, fejmagasságban mérttel. Nincs kétségem affelől, hogy hasonló légköri feltételek mellett, összefüggő hótakaró jelenlétében a kráterben jóval -30 fok alá esne a levegő hőmérséklete, meghaladva a hivatalos bolíviai hideg-rekordot.

Leghidegebb hely a trópusokon belül?

Tudomásom szerint Laguna Colorada mellett egyetlen trópusi szélességeken fekvő hely van, ahol a hőmérséklet -30 fok alá esett: Ollagüe Chilében -37 fokkal. Ez a legalacsonyabb trópusok között mért hőmérséklet, amit eddig a neten láttam. Ollagüe település a bolíviai határon található, azonban létezik egy azonos nevű magas vulkán is a közelben. A falu tszfm-a hasonló Uyuniéhoz és jóval alacsonyabb, mint Laguna Coloradaé, így a -37 fok Celsius számomra kicsit gyanús. Lehet, hogy valahol a vulkánon mérték? Egyáltalán hiteles-e ez az adat? Lehet, hogy csak -27 fok lenne? Ami azt illeti, sokkal valószerűbbnek tűnik egy 3700 méteren, ezeken a szélességeken fekvő helyszínre vonatkozóan. Mindamellett, amíg biztos tények nem tárják fel az igazságot a kérdés nyitott marad.

Véleményem szerint az Aguita Brava krátere egy esélyes jelölt úgy a „trópusi hidegpólus”, mint a „napi hőingás pólusa” címekre.

 

**********************************************************************************************************************

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük